Their pulse quickens as “their moment” approaches. But the solidarity among them is simply wonderful. Everyone stays all day to support their fellow candidates and offer whatever help they can. As a newly certified coach who has just passed, you know best how intense the inner tension was. Susan Oertel from Leipzig has also come to provide moral support. She participated fully in the training but decided from the start to simply take part. As a manager in the family business, she wants to use her newly acquired skills for the benefit of her own organization.

There’s absolutely nothing to fear about the exams. The case studies and final papers were of high quality overall. The instructors, Susanne Rieger and Dr. Ulla Nagel, were able to see this for themselves. So, it is not the uncertainty of someone who is poorly prepared, but one’s own high standards that cause the nervousness.

Can the champagne be chilled yet? Ulla Nagel checks the temperature. With the belief “I’m great!” in mind, the day can only be a success.

The exam itself is more like a conversation among colleagues. The examiners ask themselves: Can we see ourselves recommending these candidates to our clients for coaching?

The examination board consists of six fellow coaches. They deserve our thanks and appreciation, especially since conducting the exam is a volunteer effort. They put their heart and soul into it. You can feel that in everyone: From Dresden, we have: Andrea Franke, Dr. Peter Urban, Szilvia Fody. From Leipzig, we have Martin Pätzug and Renate Beßler, and André Günther has travelled from Jena. (see group photo below) And from the far north, Ulrike Bischoff joins us as the exam mediator.

3:00 p.m.: By now, all examinees have passed the exam! The joy is immense. You can see it on their beaming faces.

We welcome six new EASC coaches to our organization:

Congratulations and all the best for your professional and personal futures, dear new coaches!

To wrap things up, here’s a group photo to capture this happy moment in your lives. Thanks to André Streit, who had the good sense to snap the photo at just the right moment.

Čím více se blíží „vlastní hodina“, tím více stoupá puls. Ale vzájemná solidarita je prostě úžasná. Všichni zůstávají celý den, aby podpořili své kolegy a poskytli jim veškerou podporu. Jako čerstvě promovaný kouč víte nejlépe, jak velké bylo vnitřní napětí. I Susan Oertel z Lipska přišla poskytnout morální podporu. Zúčastnila se celého výcviku, ale od začátku se rozhodla pouze pro účast. Jako vedoucí pracovník v rodinném podniku chce nově získané dovednosti využít ve prospěch vlastní organizace.

U zkoušek není vůbec čeho se bát. Zprávy o zkušenostech a závěrečné práce byly celkově na vysoké úrovni. O tom se mohly přesvědčit lektorky, Susanne Rieger a Dr. Ulla Nagel. Není to tedy nejistota nedostatečně připraveného, ale vlastní vysoké nároky, které vyvolávají nervozitu.

Může se už šampaňské dát do lednice? Ulla Nagel kontroluje teplotu. S vědomím přesvědčení: „Jsem skvělá!“, může být den jen úspěšný.

Samotná zkouška má spíše formu kolegiálního rozhovoru. Zkoušející si kladou otázku: Dokážeme si představit, že bychom kandidáty doporučili našim klientům jako kouče?

Zkušební komise se skládá ze šesti kolegů a kolegyň z řad koučů. Zaslouží si náš dík a uznání, zejména proto, že vedení zkoušek je dobrovolnou činností. Je v tom spousta srdce a duše. To je cítit u všech: Z Drážďan jsou zde: Andrea Franke, Dr. Peter Urban, Szilvia Fody. Z Lipsku přijeli Martin Pätzug a Renate Beßler, André Günther přijel z Jeny. (viz skupinová fotka níže) A z dalekého severu se připojila Ulrike Bischoff jako zprostředkovatelka zkoušky.

15:00: Mezitím všichni zkoušení úspěšně složili zkoušku! Radost je obrovská. Je to vidět na rozzářených tvářích.

Vítáme v naší organizaci šest nových koučů EASC:

Srdečně gratulujeme a přejeme vše nejlepší do vaší profesní i osobní budoucnosti, milí čerství koučové!

Na závěr jsme pořídili společnou fotografii, abychom tento šťastný okamžik v životě zachytili. Děkujeme André Streitovi, který s citem pro ten správný okamžik vytáhl fotoaparát.

Ahogy közeledik minden vizsgáztatónak „a saját pillanata”, egyre gyorsul a pulzusuk. De az egymás iránti szolidaritás egyszerűen fantasztikus. Mindenki egész nap ott marad, hogy támogassa társait, és minden lehetséges segítséget megadjon nekik. Épp most végzett, friss diplomás coachként az ember a legjobban tudja, milyen nagy volt a belső feszültség. Susan Oertel is eljött Lipcséből, hogy lelki támaszt nyújtson. Teljes mértékben részt vett a képzésen, de eleve csak a részvétel mellett döntött. A családi vállalkozás vezetőjeként az újonnan megszerzett képességeket a saját szervezet javára szeretné felhasználni.

A vizsgákkal kapcsolatban nincs mitől tartani. A beszámolók és a záró dolgozatok összességében magas színvonalúak voltak. Erről a képzők, Susanne Rieger és Dr. Ulla Nagel is meggyőződhettek. Tehát nem a felkészületlenségből fakadó bizonytalanság, hanem a saját magas elvárások okozzák az izgalmat.

Már előkészíthetjük a pezsgőt? Ulla Nagel ellenőrzi a hőmérsékletet. A „Szuper vagyok!” hitvallás tudatában a nap csak sikeres lehet.

Maga a vizsga inkább egy kollégák közötti beszélgetés. A vizsgáztatók azt kérdezik maguktól: El tudjuk-e képzelni, hogy a jelölteket coachingra ajánljuk ügyfeleinknek?

A vizsgabizottság hat coach kollégából áll. Nekik jár a köszönet és az elismerés, különösen azért, mert a vizsga lebonyolítása önkéntes tevékenység. Ez szívből jövő dolog. Ez mindenkiben érezhető: Drezdából jelen vannak: Andrea Franke, Dr. Peter Urban, Szilvia Fody. Lipcseből érkezett Martin Pätzug és Renate Beßler, André Günther pedig Jénából utazott ide. (lásd a csoportképet lent) Az északi régióból pedig Ulrike Bischoff csatlakozik vizsgabíróként.

15:00 óra: Időközben minden vizsgázó sikeresen teljesítette a vizsgát! Hatalmas az öröm. Látszik a ragyogó arcokon.

Hat új EASC-coachot üdvözölünk szervezetünkben:

Gratulálunk, és minden jót kívánunk szakmai és magánéleti jövőtökhöz, kedves friss diplomás coachok!

Végül készült egy csoportkép, hogy megörökítsük ezt az életünk egyik legboldogabb pillanatát. Köszönet André Streitnek, aki érzékenyen megragadta a megfelelő pillanatot, és elővette a fényképezőgépét.